Folyamatos feltöltés alatt...
A község nevével először 1184-88-ban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputh-nek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés. Történetéről bövebben a Zala megye kézikönyvében olvashatunk.
Szepetnek azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Ebből megtudhatjuk, hogy 1325-ben Károly Róbert, Henrik püspök kérésére, a szombati napra hetivásárt engedélyezett a falunak. A község a középkorban fejlett mezőváros volt, kereskedelmi és katolikus egyházi szerepe kiemelkedő.
Szepetnek történetéről és címerének szöveges leírásáról itt olvashatunk.
A Zalai Közlönyben számos érdekes információt találunk 1925-1931 közötti időkből, melyet a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár digitalizált és tett elérhetővé, mindenki számára.
A Magyar nagylexikonból megtudhatjuk, hogy 1910-ben 2401, 1990-ben 1626, 2001-ben 1794 lakosa volt a településnek.
Szepetneken egymás mellett gyakorolja vallását a római katolikus egyházközség, valamint az evangélikus gyülekezet.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték. Ebből megtudhatjuk, hogy a Mise úton a bajcsaiak jártak át misére.
2005 decemberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Szepetnekről.
A szepetneki mezőgazdasági kiállítás és vásár egyik meghatározó eleme a Mura Menti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulásnak, mely megalakulása óta kiemelt feladataként kezeli a vállalkozás-élénkítést és agrárfejlesztést.
A Zala megye Atlaszából megtudhatjuk, hogy Szepetneken régi hagyományai vannak az egyesületi életnek.
A szepetneki nyugdíjasokat tömörítő Nefelejcs Egyesület, hagyományteremtő szándékkal indította el a Lecsófesztivál megrendezését. A főzőverseny évről évre egyre népszerűbb.
Képek és film Szepetnek kulturális életéből.
A Királyi Kórus tagjai, akik Kollonay Krisztina karnagy vezetésével egyre szebb eredményeket érnek el, korábbi ezüst minősítésüket túlszárnyalva, immár Fesztiválkórusi címmel is rendelkeznek.
Bertalan Vince (1857. ápr. 19. Szepetnek - 1917. dec. 16. Rákospalota), tanító, pedagógiai író.
Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) matematikus, egyetemi tanár.
Szepetnek szellemi értékeiről a tematikus linktárban további internetes információkhoz juthat.
Kedves Látogatónk!
Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy jelezze az alábbi e-mail címen:
palosine@nagykar.hu
Pálosi Istvánné (Rózsa)
Szepetnek szellemi értékei
A község nevével először 1184-88-ban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputh-nek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés. Történetéről bövebben a Zala megye kézikönyvében olvashatunk.
Szepetnek azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Ebből megtudhatjuk, hogy 1325-ben Károly Róbert, Henrik püspök kérésére, a szombati napra hetivásárt engedélyezett a falunak. A község a középkorban fejlett mezőváros volt, kereskedelmi és katolikus egyházi szerepe kiemelkedő.
Szepetnek történetéről és címerének szöveges leírásáról itt olvashatunk.
A Zalai Közlönyben számos érdekes információt találunk 1925-1931 közötti időkből, melyet a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár digitalizált és tett elérhetővé, mindenki számára.
A Magyar nagylexikonból megtudhatjuk, hogy 1910-ben 2401, 1990-ben 1626, 2001-ben 1794 lakosa volt a településnek.
Szepetneken egymás mellett gyakorolja vallását a római katolikus egyházközség, valamint az evangélikus gyülekezet.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték. Ebből megtudhatjuk, hogy a Mise úton a bajcsaiak jártak át misére.
2005 decemberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Szepetnekről.
A szepetneki mezőgazdasági kiállítás és vásár egyik meghatározó eleme a Mura Menti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulásnak, mely megalakulása óta kiemelt feladataként kezeli a vállalkozás-élénkítést és agrárfejlesztést.
A Zala megye Atlaszából megtudhatjuk, hogy Szepetneken régi hagyományai vannak az egyesületi életnek.
A szepetneki nyugdíjasokat tömörítő Nefelejcs Egyesület, hagyományteremtő szándékkal indította el a Lecsófesztivál megrendezését. A főzőverseny évről évre egyre népszerűbb.
Képek és film Szepetnek kulturális életéből.
A Királyi Kórus tagjai, akik Kollonay Krisztina karnagy vezetésével egyre szebb eredményeket érnek el, korábbi ezüst minősítésüket túlszárnyalva, immár Fesztiválkórusi címmel is rendelkeznek.
A Királyi Kórus
Szepetnek híres szülöttei:
Királyi Pál (1818-1892) író, újságíró, aki az 1848-49-es szabadságharc őrnagya, Zala megye országgyűlési képviselője volt. A Kanizsai Enciklopédiából megtudhatjuk, hogy 1844-től ügyvéd, egyúttal Széchenyi Jelenkor című lapjának munkatársa. 1858-tól már a Pesti Naplót szerkesztette.Bertalan Vince (1857. ápr. 19. Szepetnek - 1917. dec. 16. Rákospalota), tanító, pedagógiai író.
Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) matematikus, egyetemi tanár.
Szepetnek szellemi értékeiről a tematikus linktárban további internetes információkhoz juthat.
Kedves Látogatónk!
Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy jelezze az alábbi e-mail címen:
palosine@nagykar.hu
Pálosi Istvánné (Rózsa)