Vértes Judit: A tanító öröksége 2. Letenye-Egyeduta
A történet 1938-ban folytatódik, a szegvár-zsigerháti tanítót Csongrádból Zalába, Letenye-Egyedutára sodorja az élet. Gyötrelmes, de munkával teli „viharos - keserves - örömteli” évtized kezdődik itt a család számára, amelynek krónikáját hol Vértes Imre, a tanító, hol a lánya, hol levelek, hol oktatásügyi dokumentumok írják, és egykori tanítványok - azóta idős emberek - egészítik ki és mesélik tovább. Féltve őrzött, elsárgult dolgozatok, fényképek kerülnek elő az íróasztalok fiókjaiból, mert sokakban él még elevenen az együtt töltött órák, a közös munka és szórakozás emléke. Letenyéről, az ott élőkről, az iskola mindennapjairól szóló történetekből már nemcsak a falu lakói ismerhetnek rá múltjuk fakuló darabkáira, hanem mindez ismerős és talán fontos lehet mindazok számára, akik a maguk vagy szüleik gyermekkorát felidézve jó szívvel emlékeznek vissza első tanítójukra
Videófelvétel - A tanító öröksége II. kötet bemutató - Letenye, 2010.04.30 | |
A tanító öröksége II. kötet - képanyag-válogatás | |
“Várj reám, én megjövök” - levelek a messzi távolból |