„Az ellenforradalom időszakában keletkezett politikai állásfoglalások szükségessé tették az iskola tantestületének jelentős megváltoztatását az 1957-58-as tanév elején, új személyek beállításával megkezdeni az egységes politikai arculat kialakítását Erre szükség volt egyes nevelőknek régi munkahelyéről való kiemelése érdekében (elhelyezés és idehelyezés), de szükség volt az igazgatónak a Petőfi u. ált. iskolából visszahelyezett Szőnyi Antallal 1956-ban nyíltan szembenálló nevelők elhelyezésére is kedvező személyi feltételek biztosítása érdekében. (…)” Az iskolához ekkor került többekkel együtt Vértes Imre, a Műhelyház volt igazgatója. „A tantestület így meglehetősen sokarcú volt, sokan tele jóindulattal, várakozással, az új iskola szolgálatának szilárd elhatározásával, de egyesek tele sérelmekkel is, melyek orvoslását az új munkahely igazgatójától várták.” Szőnyi Antal igazgató az alakuló értekezleten leszögezte: „A párt célkitűzései alapján a szocialista iskola építésének szolgálatára összpontosítjuk erőinket, ehhez kéri a tantestület odaadó munkáját. Kifejezte: tudatában van annak, hogy az elmúlt tanév politikai eseményeit a pedagógusok politikai állásfoglalásuk szerint különbözőképpen értékelik. Kéri minden nevelő segítségét, hogy az elmúlt évi események után becsületesen tudjunk helytállni, tudjuk pótolni a hiányokat, hogy iskolánk méltóan helyt tudjon állni szocializmust építő társadalmunkban.(…) Cél: eszmei téren egységes politikaipedagógiai elveket valló stabil tantestület kialakítása, tehát az iskola egységes arculatának megteremtése, belső szilárdság a marxizmus-leninizmus alapján.”

A már mozgó és munkájában összeszokó tantestület tartotta 1957. dec. 18-án az 1. nevelési értekezletet, amelyet a közösségi nevelésnek szentelte az iskola, előadó Vértes Imre volt. A testület élénk vita után határozatot hozott: az osztályokban erősítik a közös célok elérésére irányuló erőfeszítések tudatát, az osztályfőnöki órákon a közös munka és célok meghatározásával segítik azt.

Az iskola színjátszói első alkalommal 1958. áprilisában mutatták be tudásukat: a KIOSZ színpadán Arany János Jóka ördöge című népi játékát adták elő. Az iskola saját színpadi felszerelése a tanév végére készült el, az alsó tagozat a Hófehérke és a hét törpe c. mesejátékkal lépett színre június 6-7-8-án nagy sikerrel. A színfalak Vértes Imre és Török Boldizsárné alkotásai voltak. Ezzel megkezdődött az a sikersorozat, amely városi viszonylatban is évről évre jelentős kultúrsikereket és anyagiakat biztosítottak az iskolának.

Elindult a takarékbélyeggyűjtés is. Lelkes irányítója volt a takarékossági mozgalomnak Vértes Imre.

A tantestület a Szülőknek a nevelésről sorozat keretében előadásokat szervezett, melynek egyik előadója Vértes Imre volt. Előadásának címe: Mivel lep meg bennünket a serdülő?

A szakmai továbbképzés segítésére Vértes Imre 1959. máj. 12-én osztályfőnöki bemutató tanítást tartott.

Az iskola megyei kijelölés alapján 5. osztályban kísérletképp heti 2 órában bevezette a politechnika tantárgyat, mert úgy gondolták, hogy „az egyre fejlettebb technika szükségessé teszi a gyakorlati gondolkodás speciális formájának, a technikai gondolkodásnak a fejlődését.” A következő években tovább fejlesztették a gyakorlati foglalkozásokat abban a 12 iskolában, amelyet a Megyei Művelődési Osztály 1958. május 26-án kelt rendelete kijelölt, s alapfelszerelésre anyagiakat is biztosítottak. A megyei megbízás Vandra Jenő és Vértes Imre lelkesedésére és szaktudására épült. A tárgyi feltételeket az iskolának kellett biztosítani, ezért a Városi Ipari és Műszaki Osztály engedélyével a tornaterem melletti udvari sarokban egy műhely építését kezdték meg jelentős társadalmi munkával. Ebben az évben ugyancsak társadalmi segítséggel az iskola minden osztályába bevezették a vizet, megelőzve ezzel a város összes iskoláját. Az iskolában olyan óriási volt az „Építsük, szépítsük iskolánkat!” mozgalom szellemi, eszmei ereje, hogy ennek hatására fogott hozzá az iskola 1959 nyarán a balatonfenyvesi üdülő építéséhez. A telket Fritz Celesztin, az iskola volt tanárnője a helsinki olimpiai játékok magyar győzelmeinek emlékére ajándékozta az iskolának. Az építkezésben és az azt követő szervező és fizikai munkálatokban Vértes Imre is részt vett, s a későbbiekben üdültetés vezetését és felügyeletet vállalt több nyáron át.

1959. febr. 28-án az iskola saját színpadán mutatták be a Csipkerózsika c. mesejátékot, mellyel vidéken (Söjtör, Sánc, Kiskanizsa) is szerepelt az iskola, mintegy 12 előadásban. A díszleteket Vértes Imre elgondolásai és közvetlen munkájával Török Boldizsárné, Szentmiklósi Ottóné és több szülő készítette. A darab híre olyan lett, hogy vidéki iskolákból jöttek pedagógusok, hogy tapasztalatokat szerezzenek a rendezés és díszlettervezés terén.

1959-től az ifjúságvédelmi feladatokat Vértes Imre látta el gondos ügyszeretettel és nagy pedagógiai rátermettséggel. Az 1960-6l-es tanévben is fokozott figyelem kísérte a veszélyeztetett családi körülmények között élő tanulók sorsát. A Megyei Művelődési Osztály nyilvántartásba vételüket írta elő, megalakult a pedagógiai gyermekvédelmi tanácsadó intézmény, melyben a Zrínyi iskolát Vértes Imre képviselte.

Az 1961-62-es tanévben 3 nevelési értekezletet tartott az iskola, ebből az egyiket 1962. február 27-én a tanulók aktivizálásáról Vértes Imre tartotta. Ebben a tanévben mutatták be a Makrancos királykisasszony c. meseoperát. Az egész tantestület közös munkája előzte meg a bemutatót és az azt követő 8 előadást, Vértes Imre is aktív közreműködője volt ennek a munkának. 1962 nyarán Vértes Imre politechnikai vezető tanfolyamon vett részt Székesfehérvárott.

Az 1962-63-as tanévben a gyakorlati foglalkozások oktatásához jók voltak a személyi feltételek, hiszen Vértes Imre és Kuti László levelező úton a műszaki ismeretek II. évfolyamát végezték el a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 1964 júniusában sikeres államvizsgát tettek.

Az 1963-64-es tanévben a tantestület, köztük az osztályfőnöki munkaközösségből Vértes Imre vállalkozott felkérésre bemutató tanításokra is. A takarékossági bélyeggyűjtésben az iskola 151-400 létszámú iskolák között járási-városi viszonylatban 2. helyen végzett Vértes Imre szervező munkája eredményeképp.

1966-ban Vértes Imre betegsége miatt az osztályfőnöki munkaközösség vezetését Zádor Lászlóné, az ifjúságvédelmi felelősi teendőket Buda Ernőné vette át. A takarékbélyeg mozgalomban elért eredményes munkájáért Vértes Imre 400 Ft jutalomban részesült. Távollétében Ruzsinszky Lászlóné helyettesítette.

1967. április 19-én csoportos osztályfőnöki óralátogatást tettek az osztályfőnökök Vértes Imre óráján. Ebben a tanévben a politechnikusok (Vértes Imre, Kuti László, Zádori Lászlóné) az év végén megrendezett Nemzetközi Politechniai Szeminárium megyei kiállítására készültek, melyen az iskola szép anyaggal szerepelt (csuklós pánt készítésének munkamenete tabló, kalapács készítésének munkamenete, fizikai eszközök készítése, gipszmunkák).

Az 1967-68-as tanév végén vonult nyugdíjba az iskola igazgatóhelyettes és tanára, Beke Ferenc és Vértes Imre. A június 22-én tartott tanévzáró értekezleten Szőnyi Antal igazgató jegyzőkönyvileg az alábbi szavakkal vett búcsút tőlük: „Elköszönök a nyugállományba vonuló kartársaimtól, Beke Ferenc igazgatóhelyettestől és Vértes Imre kartárstól. Megköszönöm nekik a magyar nép anyagi és kulturális felemelkedéséért tett munkásságukat, mellyel népünk haladásának ügyét szolgálták, ezzel teljesítették hivatásukat a magyar haza iránt. Kötelességteljesítő, hivatásuk magaslatán álló, önzetlenül dolgozó munkatársak voltak. Kísérje őket a sok-sok tanítvány és munkatársaik megbecsülése. Továbbra is jó egészséget kívánunk nekik, mindig szívesen látott kartársaink és nem vendégeink lesznek.”